Angkor Wat I.
A mai napon Siem Reap város, és talán egész Kambodzsa legfőbb nevzetességét az Angkor Wat templomát kerestük fel.
Érkezésünk napján megismert tuk-tuk-ossal megbeszélve egész napos transzfert kértünk tőle. A megbeszélt időben reggel 8:45 kor már várt bennünket a szállás előtt. Irány Agkor!
A várostól 7 km-re lévő templomegyüttes legegyszerűbb módon ezzel a motoros szekérrel (kambodzsai tuk-tuk-kal) tudjuk bejárni. Az Angkor-i terület 400 km2-es területen fekszik. (Összehasonlítva Budapest 525 km2-es).
De mi is az az Angkor Wat?
Kambodzsa ősi területén a 12. században egy város állt, amely egymillió embernek adott otthont.
Szívében egy szörnyű erőszak nyomán épült templom magasodott, amellyel építői a mennyországot akarták lehozni a Földre.
Angkor Watot ma úgy emlegetik: a világ egyik legcsodálatosabb temploma.
A Tonle Sap folyó árteréből kiemelkedő templom egyike a világ leglátványosabb építészeti remekeinek.
Angkor Wat a legjelentősebb templomegyüttes Angkorban, Kambodzsa északnyugati részén, 330 km-re Phnompentől, a Tonle Sap-tó közelében. II. Szurjavarman (a győzelem által védett) király uralkodása (1113–1150) alatt épült Ázsia legnagyobb vallási épületkomplexuma 50.000 munkás, 5.000 szobrász és kőfaragó harminc évi munkájával.
Angkor Wat a khmer kultúra, művészetek aranykorának minden kincsében bővelkedik. Ma is működő vallási központ, fontos szerepet tölt be mind a hinduk, mind a buddhisták körében.
A magával ragadó építményt II. Szurjavarmán, a Nap Védelmezőjének fénykorát hirdeti. Charles Higham régész úgy véli, az uralkodó több lehetett hétköznapi embernél. Egy félisten volt, aki előtt mindenki térdre borult.
A született uralkodó Kambodzsa, i.sz. 1113. Egy hatalmas birodalom szívében járunk, amelyet a khmerek laknak. II. Szurjavarman tizennégy éves, a trónon nagybátyja ül. A fiú azonban meg van róla győződve: azért született, hogy e nép uralkodója legyen. A monda szerint a fiú egy napon megtámadta nagybátyját: a harc folyamán felugrott a király elefántjára, és végzett az uralkodóval. A fiatal király II. Szurjavarman, a Nap Védelmezőjeként vonult be a történelembe. Az ifjú azonnal nekilátott pozíciója megszilárdításának, amire szüksége is volt, hiszen mindenki tudta, hogy gyilkosság útján jutott hatalomra
Papjaival és tanácsadóival konzultálva, II. Szurjavarman remek tervet forralt ki: uralkodása első napjaiban azonnal megnevezte védelmezőjének Vishnut (Hindu vallás legfőbb három istenségek -Brahma, Vishnu, Shíva- közül az egyik), a hindu istenséget.
És ki mert volna szembeszállni a legfőbb hindu siten által védelmezett királlyal?
Választása egyfajta üzenet volt, mivel őt háborúk idején más királyok is segítségül hívták. Vishnu dicsőségére Szurjavarman egy vallási épületegyüttest készült építtetni.
Szurjavarmant egyetlen cél vezérelte: azt akarta, hogy élete főműve minden más uralkodó által építtetett templomot elhomályosítson. Angkor Watnak minden apró részletében az istenek világát kellet szimbolizálnia – idelent a Földön.
Az épület ellentmondásos jeleket hordoz magán. Bár elméletileg a hindu istenségnek, Vishnunak szánták, II Szurjavarman poszthumusz neve is szerepel rajta: Paramavisnuloka. Nyugat felé néz, ami szintén Vishnuval hozható összefüggésbe, ugyanakkor ez a halál, az elmúlás iránya is.
Miután Szurjavarma elérte, hogy megkoronázzák, elképzelhetetlennek tartotta, hogy halála után ne a mennybe jusson. Ugyanígy elképzelhetetlennek tartotta azt is, hogy úgy múljon el az élete, hogy nem alkot valami maradandót. Valamit, amiért halála után is csodálják majd.
Meg volt róla győződve, hogy a halhatatlanságért cserébe meg kell építtetnie a földi mennyországot – egy templom alakjában. Egész hadseregnyi építész, pap és jövendőmondó állt a rendelkezésére, akik abban segítettek neki, hogy halála után a király egyenesen a mennybe szállhasson. A régészek szerint Szurjavarman a templomegyüttest –hasonlóan a fáraókhoz- átjárónak szánta a túlvilágba. Vagyis az építkezésnek még az istenkirály halála előtt be kellett fejeződnie, különben elképzelhetetlen lett volna, hogy szeretett uralkodójuk csatlakozni tudjon a többi istenhez a mennyben.
A sok munka azonban csak akkor ér valamit, ha a papoknak az építkezés előtt sikerül elnyerniük az istenek kegyét, akik majdan a templomban fognak lakni, ezért a munkálatok megkezdése nem eshetett akármelyik napra. A papok a csillagokat és az isteneket hívták segítségül: ki kellett választaniuk a legkedvezőbb napot a kalendáriumból.
Zsinórokat merítettek meg színes porban, majd azokkal mandalákat rajzoltak a homokba. A mandalák a mennyországot jelenítették meg, mintegy odakötve az isteneket a templom helyéhez. Ez jelentette a biztosítékot arra vonatkozóan, hogy a templom felépül.
A templom közepébe áldozati felajánlások kerültek: a fehér zafír a holdat szimbolizálta, míg az arany levelek a napot. A két éltető elemet a föld alá temették, ezzel elkezdődött az építkezés. Föléje Szurjavarman mérnökei aknát építettek, mely a halotti kamrán keresztül egyenesen a megszentelt központi kamrába vezet, a templomhegy pedig eköré az akna köré épült. Az egymás tetejére rendezett, teraszos kialakítású templomhegy hatalmas építmény, melynek legtetején öt csúcs található, ezek a szent Meru-hegyet, valamint társhegyeit szimbolizálják.
Kambodzsa területének nagyobbik részéhez hasonlóan Angkor Wat is egy lapos, elmocsarasodott síkságon helyezkedik el. Mivel azonban ez a Khmer Birodalom fővárosa, Szurjavarmannak muszáj volt ide építkeznie, főleg, ha mindenáron növelni szerette volna a tekintélyét. Mivel a templomot szent helynek szánták, kizárólag szeplőtelen földre építhették.
Ez azt jelenti, hogy a földréteget több méter mélységig ki kellett termelniük, a helyére pedig vastag homokrétegek kerültek, kövekkel a tetején. A végén egy újabb réteg homokot használtak, hogy egyenes felületet kapjanak. Az építkezésben részt vevő embereknek több millió kőtömböt kellett lerakniuk a mocsár közepére, ami a mai napig képes megtartani ezt az óriási építményt. A nagy magasság és az óriás kövek miatt az építkezés rendkívül veszélyes volt. Igazából nem lehet tudni hányan zuhantak le és haltak meg. Azt viszont igen, hogy szó szerint a Mennyországot építették idelent, a Földön, és ennél nagyobb ösztönző erőt akkor elképzelni sem lehetett.
Damian Evans kutató szerint Kambodzsa szélsőséges éghajlata nagy hatással volt Angkor építésére. Az év hat hónapjában rengeteg a csapadék, míg másik hat hónapjában egyáltalán nem esik eső. Mivel az eső nyolcvan százaléka a monszun idején esik, a khmereknek tudniuk kellett tárolni a vizet, majd pedig a száraz évszak idején újból felhasználni.
A kilencedik században azonban ez nem volt annyira egyszerű, bár meglepő módon a mérnökök hatalmas csatornarendszereket építettek.
A tizenkettedik századra már száznál is több összefüggő csatorna, gát és víztározó működött, egy több mint ezerötszáz négyzetkilométer kiterjedésű területen.
A rendszer egy minimum Los Angeles méretű város csaknem egymillió lakójának igényeit szolgálta, rendkívül gazdaggá tette lakóit, hiszen az öntözés miatt mindig bőséges volt a termés.
A víz ugyanakkor nagy hatást gyakorolt az épületekre is, a rossz tervezés következtében Angkor Wat ma nem létezne.
Valódi mérnöki zsenialitásra volt tehát szükség a természet erőinek a leigázásához. Angkor Wat olyan, mint egy felszín alatti vízfelületen lebegő hajó: az isteneket mindig ringató bölcső. Sokan úgy gondolják, azért maradhatott fenn ennyi ideig, mert ők így hálálták meg az embereknek és Szurjavarmannak ezt a csodát. Angkor Wat építésénél rengeteg homokkövet szállítottak a szent Kulen-hegyről. Hogy kifejezzék tiszteletüket e megszentelt hely iránt, a khmer művészek linga néven ismert faragott fallikus szimbólumokkal díszítették a folyópartot. Hitték, hogy ezek az ikonok áldást hoznak a vízre, hatalommal és erővel töltik fel azt, mire eljut Szurjavarman birodalmába.
A szakértők becslése szerint a harmincöt évnek, ameddig Angkor Wat felépítése tartott, csaknem a fele a faragások elkészítésével telt. Amikor a király személyesen jött, hogy megszemlélje az elkészült faragványokat, mindent színarany borított.
Vishnu életre keltette a halottat Szurjavarman temploma, bár nem tökéletes, képes ellátni legfontosabb feladatát: őrzi királya hamvait, aki temetése napján is képes volt újjászületni:
Paramavisnuloka, azaz „Aki Eltávozott, Hogy Visnuval Éljen” néven fönnmaradt.
A temetés alkalmával a király valóban istenné vált, ezért a templom a mai napig szent zarándokhely. Hamvait egy hatalmas kőkoporsóba helyezték. Amikor a hamvakat elhelyezték a kőkoporsó közepén, a központi torony alatt, a kőbe faragott istenkirály, Vishnu kinyitotta a szemét, és a király újból életre kelt.
A Szurjavarman mérnökei által királyuk túlvilági otthonának emelt mennyei építmény a mai napig csodálattal tölti el az ide látogatókat.
Évente egymillió utazó keresi fel Angor Watot. II Szurjavarman szándékainak megfelelően, a templom a mai napig az egyik legnagyobb és leginkább félelemmel vegyes, tiszteletet parancsoló vallási. Ma is működő vallási központ, ami fontos szerepet tölt be mind a hinduk, mind pedig a buddhisták körében.
A templom Kambodzsa jelképévé vált: megjelenik a nemzeti zászlón és címeren, és ez az ország fő turista-látványossága.