Kínai metróépítés II: Pekingi metró
Az első kínai metrót Pekingben építették, az akkori Szovjetunió ajándékaként. 1953-1960 között Kína több ezer mérnököt küldött a "Nagy testvérhez", hogy tanulmányokat folytassanak a metróépítés terén. 1957-ben megtervezték a város földalatti tömegközlekedését, amely szerint a belvárost egy kör alakú metróalagút fogja átszelni, és ebből a körből "csápszerűen" 6 különböző vonal ágazna el.
Ez az elképzelés valósággá is vált. 1965. július 1-én el is kezdték a munkálatokat. 1969. október 1-én átadásra került az első vonal. Éppen egybeesett a Mao Ce-tung-i államalapítási nemzeti ünnep 20. évfordulójával. Az első vonal 21 km hosszú volt és 16 állomást kötött össze. Ez a vonal jelenleg is megvan, az 1-es és a 2-es metró vonal gerincét adja.
1969. november 11-én történt egy tragikus baleset. Feltehetően elektromos zárlat okozhatta azt a tüzet, amiben 3 ember meghalt és 110 fő megsérült. Ezt követően a pártvezetés azonnal leállította a metrót.
1971. január 15-én nyitották újra meg a nagyközönségnek. Szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be. Csak azon személyek használhatták a földalatti tömegközelekedést, akik munkába jártak és hivatalos papírjaik igazolják, hogy munkahelyük a vonal közelében található. Akkori feljegyzések szerint egy jegy 0,1 RMB-be került.
1971. és 1975. között ismét leállították a forgalmat politikai okok miatt.
1981. szeptember 15-től már bárki használhatta a metrószerelvényeket. Nyugati irányba bővítették a vonalat. 19 állomáson át, további 27 km-es szakaszon szálították az utasokat.
1982-ben éves szinten már 72 millió pekingi használta a metróvonalat.
1984. szeptemberében elkészült és átadásra került a második vonal, a "Line 2". Így már 16,1 km-rel és további 16 állomással bővült a hálózat.
1987-ben a meglévő két vonalat tovább bővítették. A jegyárak dublázódtak, így 0,2 RMB-be kerültek. Bevezették az átszálló jegyet, amiért 0,3 RMB-t kellett fizetni.
A metró 1988-as évre már 307 millió utasforgalmat produkált.
1989. június 3-4-e a Tiananmeni téri forradalom idejére lezárták a hálózatot.
1990-ben napi 1 millió fő utasforgalmat számláltak.
1991-ben drasztikus jegyár emelés történt. Egységesen 0,5 RMB-be került egy jegy.
1991-ben ismét bővítették a Line 1-es vonalat. Az egyes vonal elérte a tervezett hosszát, így 2000. június 28-án szállított először teljes hosszábban utasokat. A vonal most már 30 km hosszú és 23 állomást köt össze.
1999-ben 484 millió kínai használta egy évben a metrószerelvényeket.
2001-es nemzetközi sportesemény rendezését Kína nyerte el, így 2002-2008 között szükségessé vált további vonalak építése. Összesen 8 milliárd USD költséggel, a Line 4, Line 5, Line 10 és a Line 13 vonalat építették ki. A vonalak 561 km-t fednek le.
2004-ben elérte az 504 millió főt az utasforgalom éves szinten.
2008. augusztus 22-én a pekingi olimpia nyitásának napján 4,98 millió fő használta a Line 10-es vonalat, hogy kiérjen az olimpia központhoz.
2008-2013. között a kínai vezetés 4 milliárd kínai jüan pénzt fordított a pekingi metrófejlesztésre és bővítésre.
2010-ben megnyitották a 10-es vonalat is.
Elkészült a világ negyedik leghosszabb vonala, amely 108 km hosszú volt.
2012. decemberében átadták a Line 6, és a bővített Line 10-es vonalakat.
2013. májusában az 57 km hosszú Line 10-es vonal elérte a tervezett hosszát.
Peking még az idén (2013.) hat (6!) új metróvonalat, és további vonalak továbbépítését tervezi, amelyek már 2016-ban üzemelni is fognak. Jelenleg a kínai fővárosban 17 metróvonal van, az új vonalak elkészültével összesen 900 km-re növekszik majd a hálózat hossza.
Jelenleg a vonaljegy ára 2 RMB, ettől az ártól eltér a repülőtérre kimenő Express vonat ára, ami 25 RMB.