Kuala Lumpurról
Malajzia fővárosa Kuala Lumpur. A város jelentése: iszapos torkolatvidék, Malajzia jelképe a hibiszkus.
A maláj idegenforgalmi hivatal szlogenje: Malaysia Truly Asia, ami azt jelenti, hogy Malajzia az igazi Ázsia.
A főváros egyike a három szövetségi területnek - Kuala Lumpur, Labuan, Putrajaya. 243 km2-es területű, 1,6 millió embernek ad otthont. Itt található a maláj szultáni rezidencia, az Istana Negara.
A város az egyenlítőtől pár fokra található, emiatt az időjárása egyenlítői.
Malajzia zászlaja, vagy ahogy a malájok nevezik a "dicsőség csíkjai", négy színből áll: piros, fehér, kék és sárga. A zászlón 14 piros és fehér csík váltakozik. A 14 csík képviseli a 13 tagállamot + 1 szövetségi államot. Bal felső kék részben, amely kék szín a maláj nép egységét jelképezi, található egy sárga félhold, ami az iszlámra, azaz Malajzia államvallására utal, mellette egy 14 ágú csillag is megjelenik, amely a 14 régió egységét szimbolizálja. A sárga szín pedig a maláj uralkodói szín.
A város története az 1850-es években kezdődött, amikor Klang maláj főnök, Rajah Abdullah kínai rabszolgákkal ónbányákat nyitott a Klang és a Gombak folyó területein. A mostani főváros elővárosánál több bánya üzemelt: Ampang, Pudu, Batu. A három kisváros együttesen alkotta Kuala Lumpurt, és ennek központja Ampang területe volt. A várost ezután árvizek, tüzek, járványok és a Selangor polgárháború sújtotta -Hakka és a Hoikkein kínai lázadók.
Brit katonák segítségével 1880-ban Selangor állam adminisztrációját Kuala Lumpurba telepítették át Klangból. Kínai kapitány lett a terület kormányzója. Az első Lukut bánya tulajdonosa Hiu Siew volt. 1881-ben egy tűzvész elpusztította a város faházait. Frank Swettenham, Selangor brit kormányzója úgy rendelkezett, hogy a házakat téglából építsék újjá. A téglákat Dél-Kínából szállították. Yap Ah Loy kormányzó 20.000 USD fordított közútfejlesztésre. Kilenc bánya útvonalat köttetett össze Kuala Lumpurral. A városnak három aszfaltozott újta volt - Ampang Road, Petaling Street, Pudu Road. Az első iskola a Petaling Street-en nyílt. Rendőrséget is alapított 60 cellás börtönnel.
1896-ban Kuala Lumpurt az újonnan alapított Maláj Államszövetség fővárosává választották. A város különböző etnikumai Kuala Lumpur különböző negyedeiben telepedtek le. A kínaiak a Market Square kereskedelmi központban, a Klang folyó keleti részén, a malájok, indiaiak és az indiai muszlimok északon a Java Street körül. A brit adminisztráció központja a folyótól nyugatra, Padangban volt, a mai Merdeka térnél.
Kuala Lumpur a két világháborúban japán megszállás alatt állt. Gumi- és ónkivitel központja volt. Az amerikai atombombázást követően a japánok elhagyták az országot és a brittek védelme alá került.
1957-től vált függetlenné Malájzia. 1963. szeptember 16-án lett az Államszövetség fővárosa. A kínai és maláj lakosok véres összecsapása 196 ember halálával zárult 1969-ben. A kormányzat megváltoztatta a bevándorlási törvényeket. A maláj állampolgárokat előnybe részesítő rendeletet hoztak. 1972-ben a várost szövetségi területté nyilvánították.
Kuala Lumpur 35 km-re fekszik a a tengertől. Két kis folyó folyik át rajta: a Gombak és Klang. Kuala Lumpur centrumát évente többször elöntötte a hirtelen megáradó Klang folyó. Ilyenkor a közlekedés leállt a centrumban, kocsik rekedtek bent az elöntött mélygarázsokban. Szorosan beépült a belvárosi folyópart, lehetetlenné téve a meder szélesítését.
Magyar vonatkozása is van a városnak. Klados Gusztáv magyar alagútépítő mérnök 2002-től dolgozott a maláj fővárosban, a GAMUDA nevű malajziai cég alkalmazásában. Ő tervezte Kuala Lumpurban a 9 kilométer hosszú, 13,25 méter átmérőjű SMART alagutat. A fővárosban korábbi tanulmányok azt javasolták, hogy az árvizek megakadályozására csapolják le a vizet egy nagy, belső átmérőjű, 9 km hosszú alagúttal a belvárosi szakasz fölött. Ez lett a „Többcélú, autópálya- és árvízelvezető alagút”.
A főváros11 kerültből áll. A szövetségi kormány székhelye Putrajaya városban található. A fővárost jellemzi a sokszínűség. Békésen egymás mellett élnek malájok, indiaiak, kínaiak és indonézek, valamint kisebb részben arabok, európaiak, ausztrálok és amerikaiak. Igazi olvasztó tégely. Az ország hivatalos nyelve a maláj és az angol. Mind a két nyelven ki van írva az információ a városokban.
A város jelképe az 1994-ben épült Petronas olajcég központi székhelye, a 452 méter magas Petronas ikertorny, valamint 1996-ban átadott 335 méter magas Menara Torony.
A főváros úgy néz ki, mintha az esőerdőből nötte volna ki magát. Szerencsére, nagyok sok zöld területet meghagytak. A városban 92 hektáros zöldterületen terül el a KLCC park, valamint található egy 10 hektáros trópusi erdő, a Bukit Nanas Forest.
Kuala Lumpur egyre modernebb ázsiai nagyváros, hihetetlen ütemben fejlődik, pár év múlva akár Szingapúrral is összemérhető lesz. A helyiek közül szinte mindenki beszél angolul. Az ázsiai nagyvárosokhoz képest itt kevésbé pörgősebb az élet, - a nyugati világhoz viszonyítva is jóval nyugisabb és lassabb. A csillogó modern belváros és a lepukkant külvárosok között elég nagy az ellentét.
Véleményem szerint, az ember első benyomása, hogy jóval tisztább és kevésbé kaotikus ország, mint a szomszédos Thaiföld vagy Indonézia. Aki egzotikumra vágyik, de nem járt még a Távol-Keleten, annak első állomásnak ideális hely Kuala Lumpur.
A nagy gazdasági fellendülésnek köszönhetően az ország turizmusa is komoly növekedésnek indult. A maláj kormány igyekszik évről évre még népszerűbbé tenni az országot a turisták körében. Ennek köszönhetően a turizmus húzóágazattá vált Malajziában, ez a harmadik legnagyobb devizajövedelmű szektor. 2012-ben 25 millió turista látogatott az országba, Malajzia ezzel a világ tizedik leglátogatottabb helye. 2014-ben a cél a 28 millió vendég, hogy valóra váljon a turisztikai hivatal vágya: minden helyire jusson egy turista.
Kuala Lumpuri látnivalókról külön-külön cikkben fogunk foglalkozni.