Siem Reap városa
Kambodzsai itt tartózkodásunk első állomása Siem reap városa.
Néhány évvel ezelőtt még egy kis poros városka volt a Tonle Sap, azaz a Nagy-tó vidékén. Mára már fejlődő, néhol európai szintet megütő településsé nőtte ki magát, köszönhető a híres Angkor-i romoknak.
A 180.000 fős város a múlt században rizstermesztésből és a halászatból élt, manapság a gazdasága elsősorban a turizmusra épül.Az Angkort látogató turisták kiszolgálására, szállodák, vendégházak, éttermek, üzletek, bárok sokasága épült. Egy gyorsan növekvő, virágzó város, egy szegény országban. Pár évvel ezelőtt még aszfaltozott út sem volt.
A belvárosi részben még a kollonális időkben fennmaradt épületeket találunk. Francia és kínai befolyás alatt ált az ország, így nagy hatással volt Siem Reap építészére is. Az old market városrészben (ami csupán max 100mX100m es terület) gyönyörűen felújított házakat találunk, aszfaltozott utcákat és rendezett, európai szintű boltokat, éttermeket.
A város virágzó ideje az i.sz 9. századtól a 15. századig tartott. Siem Reap vagy régi nevén ANGKOR, a hatalmas khmer birodalom virágzó fővárosa volt. A birodalom virágkorában magában foglalta egyebek közt a mai Kambodzsa síkságait, Laosz és Thaiföld jelentős részét és a Mekong deltáját. Csupán a templomokat építették kőből, minden más épületet - így a királyi palotákat is - fából ácsolták, ezek az évszázadok során az enyészeté lettek.
Már ebben az időben 1 millió fő lakott, míg ezzel szemben európában pl: Londonban csupán százezren. A történelme során csúfos vereséget szenvedett a sziamiaktól, csammoktól.
Amerikai és ausztráli kutatók szerint az éghajlatváltozás, szárazság is közrejátszhatott Angkor elnéptelenedésében 600 évvel ezelőtt. Az ausztrál kutató úgy véli, a szárazság volt az utolsó csepp a pohárban. Sokféle gazdasági és politikai gond feszítette az angkori társadalmat. A klímaváltozás felgyorsította az eseményeket, amelyek végül a város elnéptelenedéséhez vezethettek.
1566-ben kapta a város a "Siem reap" nevet, pontos jelenetése "Győzelem Sziam felett".
Angkor elfoglalása után a khmer állam áthelyezte székhelyét Phnompenbe.
Angkor – a khmer építészet és szobrászat különleges „templomvárosa” – ma Délkelet-Ázsia egyik legnagyobb turistalátványossága. Bár az első látogatók már az 1878-as párizsi világkiállítás után megérkeztek, a régió turisztikai fellendülése csak 120 évvel később indult meg. A politikai helyzet stabilizálódása után növekedett a külföldi látogatók száma. Ekkortól kezdve az állam a turizmus és turisztikai infrastruktúra tudatos kiépítésébe és fejlesztésébe kezdett.
A 20. században az angkori templomokat fel kellett újítani, főleg a mindent elborító növényzet miatt. 1931-ben az École française d'Extrême-Orient (EFEO) régészei kezdték meg Angkorban a tematikus kutatásokat. A feltárási és restaurálási munkálatokat az 1970-es és 1980-as években a Vörös Khmerek hatalomra jutása és a polgárháború miatt felfüggesztették, de szerencsére ez idő alatt a templom csak kevés kárt szenvedett. A háborús periódus után 1986-ban az Archaeological Survey of India (ASI) régészei újra munkához láttak és megkezdték Angkorvat ma is tartó restaurálását.
A városon keresztülfolyik a Siem reap folyócska, csupán 3 méter keskeny. A körülötte lévő "bund"-ot nagyon szépen felújították. Az "Old-market" nevezetű piacteren számos nemzetközi éttermet, boltot találunk. Este a "pub street" és a "night market" biztosítja az esti szórakozást (vásárlást, étkezést, masszázst).
A város szentélye a "Siem Reap Shrine" . Előtte egy rendezett zöld parkot találunk. Népszerű az ifjú párok között, ugyanis a város egyetlen zöld füves területe. A park mögött helyezkedik el a város legrégebbi szállodája az 1926-ben nyílt Grand Hotel d'Angkor, a tér másik oldalán a valaha funkcionált régi Királyi palota.
Sajnos a városban a közvilágítás nagyon ritkás, így az esti közlekedés / programok nem túl biztonságosak - még az autók, riksák, motorok többsége sincsen kivilágítva.
A polgárháború befejeződésével Kambodzsa az ENSZ békefenntartó csapatainak részleges felügyelete alatt stabil demokráciát kezdett kiépíteni. Ennek eredményeként az 1990-es években fokozatosan növekedett a külföldi turisták száma, így Kambodzsa belekezdett a turisztikai infrastruktúra kiépítésébe is. Bár az 1997 nyarán lezajlott politikai zavargások rövid megtorpanást hoztak, Siem Reap városban új szállodák teljes spektruma – a luxus elhelyezéstől a szobakiadásig – nyílt az Angkor régióba látogatók igényeinek kiszolgálására. A turizmus hatására megnőtt a Siem Reap repülőtér forgalma, és megjelentek az ázsiai fapados járatok is.