Szingapúrról
Szingapúr 63 szigetből álló városállam Délkelet-Ázsiában. Az Egyenlítőnél helyezkedik el.
Az országot északon Malajzia, délen Indonézia határolja.
Szingapúr Délkelet-Ázsia legkisebb országa. Éghajlata egyenlítői / trópusi.
Történelme során területe több birodalom részese volt. A XIX. század elején még nem volt egyéb egy maláj halászfalunál. A XIX. és a XX. század nagyobb részében brit gyarmat volt. 1965 óta szuverén állam. Területe 700 km² (Budapestnél másfélszer nagyobb). A tengertől elhódított földekkel növekszik (folyamatosan töltik fel a tengeri részeket, ezzel tudják már csak növelni területét).
Szingapúr nemzeti lobogója két színből áll: piros és fehér.
A zászló felső felében a piros szín a testvériséget és az egyenlőséget szimbolizálja, míg a fehér színt a tisztaság és az erkölcsösség jelképe.
A felső, piros sávban egy fehér félhold és öt szintén fehér csillag látható, amely jelentése és története lejjebb olvasható.
A városállam lakosságának 80%-a ma is kínai. A Maláj-félsziget csúcsán elhelyezkedő Szingapúrt északon a 15 millió muzulmán hívőnek otthont adó Malajzia határolja, míg délen a 170 milliós szintén iszlám lakossal rendelkező Indonéziával határos.
Amikor a brit gyarmattól a független államok sorába lépett 1959-ben, a vallási és etnikai hovatartozás komoly feszültséget jelentett a két szomszédos országgal szemben.
A nemzeti lobogót egy bizottság tervezte meg. Ekkor került rá a nemzeti lobogóra a félhold, amely Szingapúr szolidaritását és békéjét akarta demonstrálni a szomszédok felé. Amikor a zászlót 1959. december 3-án hivatalosan is bemutatták, sokan nemtetszésüket fejezték ki a muzulmán jelkép miatt.
Az öt csillagról is ez a bizottság döntött. Kezdetben csak három csillagot akartak a zászlóra tenni, azonban a Maláj Kommunista Párt zászlaján is három fehér csillag volt látható. A hozzájuk való hasonlítgatást a szingapúri kormány el akarta kerülni, ezért még két csillaggal megtoldották a körbe rendeződő égi jelképeket.
A csillagok az ország öt célkitűzését jelképezik: a demokráciát, a békét, a haladást, az igazságot és az egyenlőséget. A zászlót egyébként eredetileg tiszta piros háttérrel képzelték el, de mivel ez a szín hagyományosan kínai szín, módosítottak ezen is.
A városállam nevét a szanszkrit nyelvjárás simha, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit pura, azaz város szavakból kapta.Összeolvasva simhapura.
Az ország jelképe a Merlion szobor. A szobor, ami egy oroszlán fejű és haltestű élőlényt ábrázol. Neve a sellő (angolul: mermaid) és az oroszlán (angolul lion) szavakból származik. Fraser Brunner tervezte 1964-ben a Szingapúri Idegenforgalmi Bizottság számára, és napjainkra Szingapúr nemzeti jelképévé vált.
A városállamban öt hivatalos Merlion szobrot helyeztek el: 2 szobor a Merlion Parkban, 1 szobor a Sentosa-szigeten, 1 szobor a Mount Faber Parkban és 1 szobor a Szingapúri Turisztikai Hivatal Központjában van. A legnagyobb Merlion szobor a Marina-öbölben, a Merlion Parkban található, mérete: 8,6 méter magas és 70 tonnát nyom. Edwin Thumboo 1979-ben költeményt írt róla Ulysses by the Merlion címmel.
A városállam több, mint öt milliós lakossága, az elmúlt néhány évtizedben rohamos fejlődésnek lehetett tanúja. Szingapúrt sok helyen a Föld legfejlettebb városaként tartják számon, ugyanis nagyon magas az életminőség-index, és övék a világ leggyorsabban növekvő gazdasága, továbbá Szingapúr a Világ öt leggazdagabb országának egyike. Az egykori brit gyarmaton jelenleg több kultúra (európai-indiai-kínai) keveredése is megfigyelhető.
Lakossága 5,1 millió fő. Népsűrűsége a világon az egyik legnagyobb, közel 6 400 fő négyzetkilométerenként. A népesség több mint fele buddhista vagy taoista, mintegy 15%-a keresztény, ugyanekkora része muzulmán, és a nem vallásosak aránya is hasonló. Etnikailag a népesség háromnegyede kínai, közel 14%-a maláj (őslakos), 9%-a indiai.
A környezetvédelmi szempontokra nagy súlyt fektetnek. A lakosság héromnegyede tömegközlekedési eszközzel jár naponta, 6%-a pedig gyalog. A keletkezett szemét 91%-át elégetik. Az új gépkocsik regisztrálását kvótához kötik, az autósok úthasználati díjat fizetnek.
Gazdasága fejlett, egy főre jutó bruttó hazai terméke vásárlóerő-paritáson számítva nyugat-európai szinten van, Ázsiában – Japánnal egy szinten – a legfejlettebb ország. Szingapúr GDP-je 274,7 milliárd USD (2012), Magyarországé 125,5 milliárd USD (2012).
Szingapúrban található a világ egyetlen, vízre épített stadionja, amelyet csak azért hoztak létre – ideiglenesen 2011-ig –, mert a Nemzeti Stadiont átépítik. A Marina-öbölben található „úszó stadion” lelátóját minden évben „kölcsönadják” a Formula–1-es Szingapúri Nagydíjnak.
A szingapúri Marina-öbölben található „úszó stadion” a világ legnagyobb, vízre épített létesítménye, amelyet 2007-ben adtak át, lelátója 30 ezer fő befogadására alkalmas. A multifunkcionális alkalmatosságot, amely futballpályaként is használható, a Nemzeti Stadion felújítása miatt építették meg, mivel helyet kellett találni a Szingapúr függetlenségének 42. évfordulójára rendezett 2007-es nemzeti parádénak.
Később többféle sportesemény is otthonra talált a különleges létesítményben, és 2008-ban úgy volt, hogy benne rendezik meg a labdarúgó Szingapúri Kupa döntőjét. Csakhogy a fém tartószerkezet árnyékot vetett a pályára, így nem tarthatták meg a tengerbe nyúló stadionban a találkozót.
Végül 2009. februárjában került sor az első labdarúgó-mérkőzésre: amatőr találkozót rendeztek ezen a rendhagyó futballpályán, és itt rendezték meg a 2010-es nyári ifjúsági olimpia nyitó és záró ünnepségét is.
A stadion lelátója egyébként szintén sokrétűen hasznosítható, az előtte lévő betoncsík jelenti a Formula-1-es Szingapúri Nagydíj 17-es és 18-as kanyarját.
Szingapúr nagyon is élhető város, bár árai jóval magasabbak, mint Malajziában vagy Thaiföldön, vagy akár Európa államaiban, de itt is barátságosak az emberek, szuper és jól összehangolt a tömegközlekedés, udvariasak az autós közlekedésben, mindenki tud angolul, rengeteg a zöld terület és a belvárosban dübörög a business, valamint szinte minden kapható, amit csak európai ember szeretne.