Hanoi városnézés III.
Mi a régi városnegyedben lakunk, a Hoen Kiem-tó közelében, ez a legfelkapottabb túrista negyed.
Ahogy kilépünk a szállodából már javában folyik az élet az utcákon -legyen az reggel, vagy késő este. Elsőre elég meghökkentő módon. Mivel a járdát többnyire árusok és parkoló motorkerékpárok foglalják el, az ember kénytelen az úttesten menni, ahol viszont autók, motorok, riksák és biciklisták iszonyú tömege próbál haladni. Hamar megtanultuk az aranyszabályt már korábban Saigonban, ami különösen az átkeléseknél lehet életmentő: semmi váratlan mozdulat - ha kiszámíthatóan közlekedsz, életben maradsz.
Az egész negyedet Old Quarternek nevezik. A hangulatos utcácskák hamisítatlan vietnami környezetben, a város észak-nyugati részén kanyarognak. A Hoan Kiem tó északi csücskétől induló zegzugos labirintusaikban a tapasztalatlan idegen könnyen eltévedhet. Ahol minden utca Hang előtaggal kezdődik, hisz az utcák nevei az egykor ott működő mesterségek nevére utalnak.
Érdekes, hogy hogyan élnek a hanoii belvárosi emberek. Szűk, sikátoros utcácskákban, ablaktalak viskókban. Azon épületek, amelyek téglából készültek rendkívül keskenyek -kb:max4m szélesek!- , inkább felfelé építkeznek.
Több ilyen "közbe" bekukkantottunk - szinte koromsötétség szűrődött ki-, ezek a zegzugos részek max 1,1-5m szélesek.
Nagyon szemetes a környék, mindent a házuk elé dobálnak, anank ellenére, hogy minden nap jön a szemetes. Általában ezekben a házakban nincsen saját wc és tusolási lehetőség. Nyílvános helyen végzik a szükségleteiket és a tisztálkodásukat az itt élők. Gyakran látunk pizsamában mászkáló embereket is.
Mindenesetre mi nekünk, mint európaiaknak szinte felfoghatatlan és biztosan megszokhatatlan ez az életforma.