Hanoi
Az esti vonattal megérkeztünk Hué-ból Hanoiba. A vonatút elviselhetőbb volt, soft sleeper osztályon utaztunk 14 órán át. Rajtunk kívül még két helyi utazott. Az idősebb bácsi végigaludta az utat, félhetően a fia utazott vele, aki büszkén mutatta mobilfelvételét, ahogyan elejti a nagy vadmacskát és a vaddisznót. Egyenruhája is volt, gondoljuk vagy rendőr, vagy katona lehetett.
Érkezésünkkor, ami hajnali 6 előttre datálható, borúsnak, hűvösnek éreztük a vietnami fővárost. Vártunk még bő félórát az állomás előtt, hogy felkeljen a nap és felébredjen Hanoi városa. Mikor már világosodott fogtunk egy taxit és a szállásig utaztunk. Kicsit bajosan, de megtalálta a pontos címünket a sofőr, nem csoda,hogy bizonytalan volt a helyet illetően, hisz az egész régi belvárosi negyed egy sikátorok labirintus :-) Mivel kora reggel érkeztünk, így a csomagunkat a recepción hagytuk, majd elindultunk felfedezni a várost. Az emberek a kis székeken ültek az utcákon és kortyolgatták a levesüket illetve a kávéjukat.
Hanoi,Vietnam fővárosa és az ország második legnagyobb városa. A lakosság 2009-ben a becslések szerint 2,6 millió fő, a városi körzetekkel együtt 6,5 millió. 1010-től 1802-ig a legfontosabb politikai központja volt Vietnamnak. Háttérbe szorította Huế, a birodalmi főváros, a Nguyễn-dinasztia (1802-1945) alatt.
1954-től 1976-ig volt Észak-Vietnam fővárosa, majd az ország újraegyesítés után ismét fővárosi rangot kapott 1976-ban. (miután az Észak győzelmet aratott a vietnami háborúban)
A város a Vörös-folyó jobb partján fekszik. Hanoi 1.760 km északra helyezkedik el Ho Ci Minh-városától.
Hanoi városát a történelem során több nevén is említették. Mindegyik kínai-vietnami származású. A kínai uralom alatt először Long Bien, majd Tong Bình és Long Djo néven jegyezték. I.sz. 866-tól a város elnevezése Đại La lett.
2008. május 28-án úgy döntöttek népszavazás útján, hogy Ha Tay tartomány , és további 4 település beolvad a nagyvárosi területbe. Hanoi 2008. augusztus 1-én 334.470 hektáros lett, 29 kerülettel.
Felhőkarcolók, felbukkanó új városi területek alakultak, drasztikusan változott a városszerkezet. 2013-ban, a két legmagasabb épülete Hanoi-ban, a Hanoi Landmark 72 Tower (336m, legmagasabb Vietnamban és a második legmagasabb a Délkelet-Ázsiában, miután a malajziai Petronas Twin Towers előzi meg) és Hanoi Lotte Center (267m, második legmagasabb a Vietnamban)
Vietnam fővárosa csaknem ezer éves múltra tekint, Hanoit tartják Vietnam egyik fő kulturális központjának. Itt található a legtöbb vietnami dinasztiák kultúrális örökségeik. Annak ellenére, hogy kevés műemlék maradt fenn a háborúk miatt, a város még mindig sok érdekes kulturális és történelmi emlékekkel rendelkezik. Hanoi városa különös virágzásnak indult, ahogyan a franciák átvették az irányítást 1888-ban, és modellezték a francia városi építészetet. Ízléses, európai esztétikai utcaképet alakítottak ki.
A város a Vörös-folyó közé épült, Hanoit a festői tavak városának is nevezik. A belváros leghíresebb tava, a Hoan Kiem-tó. A smaragdzöld vízfelület a nyüzsgő Hanoi kellős közepét töri meg. Déli partja a Francia negyeddel, északi pedig a nagy múltú óvárossal határos.A 10 hektáros területet árnyas sétány szegélyezi, ahol nyugdíjasok, szerelmesek, sakkozók, városi népek és turisták töltik szabadidejüket. A helyiek úgy tartják, csak akkor ismerjük meg igazán Hanoit, ha ismerjük a Hoan Kiem-tavat. Korábban a Hoan Kiem-tó a Vörös-folyó része volt, de 1490 után a folyó más felé tört magának utat és itthagyta ezt a vízsávot. A XV. század előtt Luc Thuynak (zöld víz) nevezett tó Le Loi uralkodása alatt érte el mai státuszát, amikor egy hatalmas teknős visszakapta kardját, hogy kiűzze vele a kínai megszállókat. Ez után a tó neve Hoan Kiem (a visszaadott kard) lett.
Teljesen kaotikusnak tűnik a közlekedés - bár Saigonhoz képest lényegesebben kevesebb a motoros-, hiszen nincsenek sávok vagy ha vannak is, senki sem törődik vele, össze-vissza mennek egymás mögött-mellett a bringások, motorosok, autósok. Az átlagsebesség nagyon alacsony (15-20 km/óra), viszont mindenki folyamatosan halad, egymást kerülgetve. Nagyon közel mennek egymáshoz és a parkoló autókhoz is.
A régi városnegyedben nagy a kosz és a rendetlenség. Hanoi belvárosában olyan, mintha középkori sikátorokban járna az ember. Mindezek ellenére nyugisak, nem kiabálnak, nem idegeskednek, ráérnek. Viszont megállás nélkül dudálnak, ami okoz némi alapzajt, főként, ha ezt 4 millió motoros teszi egy városban! Éjjel azonban csend van, este 11.00 óra körül nagyjából kiürül a város.
Nagyon korán kelnek, reggel 6-7 órától indul az élet. Sokan tornáznak, sportolnak reggelente a parkokban, tópartokon.
A munkaidő is érdekes. Reggel 9-től nyitnak 11 vagy 11:30-ig. Utána tartanak 2-2,5 óra szünetet-ázsiai szieszta!, majd utána 17 órakor bezár minden. Szünidő alatt az emberek ülnek kint az utcán a karcsú házaik és boltjaik előtt, az utcán falatoznak, miniatűr tányérokról ugyanolyan mini adagokat, de több fogást - kb:6-10db-ot.
Nagyon érdekes volt az építkezési stílusuk, magas de nagyon vékony házakat építenek, akár egy könyv. Az a magyarázata, hogy így tudnak minél több embernek lehetőséget adni, hogy utcafrontra nézzen az ablaka vagy az alsó szinten a boltja, és jobban tudjon kereskedni.
A városban közel 4 millió robogó elhelyezése nehézkes a frekventált helyeken. Itt fizető parkolókat tartanak fönt - 2000 - 4000 VND a parkolás ára.